Az év bioterméke, Kiváló Magyar Élelmiszer. Ezeket a díjakat söpörte be pár nap alatt a natúr és fűszerezett békési kecskesajtokért Bényei Gábor és felesége, Julika. A férj a sajtmester, így lapunknál ő a hét embere.

— Diós-tanya, mutatja a tábla, itt Békés városában. Bejutottunk a nagy esőben egy téglatörmelékkel kirakott úton, mellette egy szinte járhatatlan földút. Mi ennek a magyarázata?
— A Diós-tanyának annyi, hogy 300 diófa van a tanyán, pályáztunk a telepítésre és nyertünk. A téglás út magánút, egy tanyabontásnál vásároltuk a nejemmel az anyagot, és együtt raktuk le. A járhatatlannak minősített, egyébként járható földút mellett vásároltunk egy ingatlant, ezt vendégháznak alakítottuk ki.

— A diótól miként vezet az út a bio kecskesajtig, mellyel bárhol megjelennek, nyernek?
— Az apósomtól 1994-ben örököltünk egy 2,1 hektáros szántót itt, ahol most lakunk. Figyeltük a pályázatokat, jött egy gyümölcsfa-telepítési, belevágtunk. Azért dióba, mert van egy mondás: aki gondol a jövőre, az diófát ültet. Így voltunk mi is ezzel, vagyis úgy terveztük: amikorra elérjük a nyugdíjkorhatárt, a dióbevétel jól jön, segíthetjük az unokákat.

— Ehhez képest először a kecskék jöttek. A dió és a jószágok között mi a kapcsolat?
— Biogazdálkodási tanfolyam indult Békésen 1998-ban, kedvet kaptunk hozzá. Műtrágyázni nem lehetett a diófás területünket, tehát szerves trágya kellett. Így jöttek képbe a kecskék. Főként azután, hogy meghirdettem egy nagy írógépet, hogy bármire cserélem. Egy újkígyósi ember két kecskét ajánlott érte, Micit és Gizit. Ma már negyven kecske trágyázza a diófákat, mienk az országban az egyik legjobb fehér (tejhozamú) kecsketörzsállomány. A dió és a kecskék kapcsolatáról még annyit: a félkemény sajtunknak van egy diós változata is.

— A sajtkészítés tudományát honnan lesték el?
— A nejem talált egy holland pályázatot, ennek keretében jött hozzánk André van Dyke és felesége, Dorothea, akik a világ kecskesajtgyártásában és -értékesítésében is mérvadóak. Megtanultuk azt is, hogy félkemény sajtot kell készíteni, ennek hosszabb az eltarthatósága, mint a lágynak. A kecskék az ellési időszakban 3-4 hónapig nem adnak tejet, tehát a sajtokat tárolni, kezelni is kell.

— Az ízesítést ki találja ki?
— Biogazdálkodóként csak biofűszereket használunk. A legnagyobb kedvenc a snidlinges, azaz a metélőhagymás kecskesajtunk. Az ízesítéshez nejemmel együtt mindketten hozunk ötleteket.

— Mi a legnehezebb, a gyártás, a kezelés-tárolás vagy az értékesítés?
— A jót is el kell adni, ez igazából prémiumtermék, tehát főként budapesti éttermek a megrendelőink. Magasak az előállítási költségek, itt valóban a földtől az asztalig végigkövethető, ellenőrizhető a portéka. Amire mindenhol vevők, az a grillezhető kecskesajtunk.
 
— A birtokot körbejárva napelemes szilvaaszalót is láttam. A dióhoz és a sajthoz minden bizonnyal ennek semmi köze nincsen.
— Ebben téved. Az aszalt szilva csodálatos egy kis dióval, hozzá pedig jöhet egy kis sajt. A szilvából természetesen pálinkát is főzetünk, a Békési Zoltán által szervezett békési pálinkaünnepen díjazták is a nedűt.

— Csoportokat fogadnak bel- és külföldről, hogy bemutassák a termelési folyamatot. Melyek a legérdekesebb kérdések egy-egy feldolgozó-látogatáson?
— Természetesen az, hogy a tejből miként lesz sajt. Ezt követi, hogy a szilvából miként lesz pálinka. A dióból a feltörése után dióbél lesz, de ezt mindenki tudja.

— Úgy hallottam, csak nyárra akart kiköltözni a tanyára. Mitől lett ez az állandó lakhelyük a nejével?
— Egyszer betörtek ide, és elvitték a berendezést. Ettől kezdve úgy döntöttünk, jobb, ha állandóan helyben vagyunk.

Forrás: Békés Megyei Hírlap